Ugrás a tartalomhoz

Pápay család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pápay család alapítója Pápay Gergely, aki a XVI-ik század második felében és a XVII-ik század elején Temesváron élt, és a törökellenes harcok során nyújtott szolgálataiért 1607-ben nemesi címert nyert. Még életében Alsójára községbe települt. Alsójára Tordától 25 km-re nyugatra, a Torockói-hegység és a Gyalui-havasok közti medencében fekszik. 1601-ben Giorgio Basta Torda város jelentős részét elpusztította. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést, ekkor kezdődött el újra a sókitermelés. 1665-ben Torda és Dés városokat a gyulafehérvári országgyűlés nemes városokká nyilvánította. Pápay Gergely fiai György és Mózes 1607-től már Tordán éltek és a város életében aktív szerepet játszottak, városi tanácsosok, szenátorok, bírók voltak. Pápay Mózes Bethlen Gábor támogatását élvezte. A Pápay család házasságok révén kiterjedt és vagyonos család lett Marosszéken. A házastársak között voltak a káli Kún, a székesi gróf Bercsényi, a nyárádgálfalvi Fekete, galambodi Bán, szucsáki és kövesdi Thomory, ölyvesi Csiszár, nagyváradi Szénásy és más nemes családok tagjai. A Pápay és rokon családok tagjai közül sokan részt vettek a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) küzdelmeiben és ezért 1711 után birtokaikat elvették, tordaiak hasonló okok miatt 1711 kezdve kiváltságaikat elveszítették.

A Pápay család (temesvári-, alsó-járai-, tordamegyei-, mezőcsávási) nemességének megerősítése és címere

[szerkesztés]

A marosjárai címer: kék mezőben arany koronából növekedő, balra fordított grif kinyújtott jobbjában egyenes kardot tart. Sisakdísz: A pajzsalak. Takarók: kékarany-vörösezüst.

Siebmacher's Wappenbuch. Pápay, I. (Az alsójárai Pápay család címere.)
Siebmacher's Wappenbuch. Der Adel von Siebenbürgen. [Erdély] Pápay, I. címere.) Kapta 1650. április 4-én Pápay István Gyulafehérvárt II. Rákóczi György fejedelemtől.

Pápay Gergely (temesvári). 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Teomeoswar-i (Temesvári) Pápay Gergelynek valamint Pápay György és Pápay Mózes nevű fiainak címeres nemeslevelet adományozott. (Kiadó: [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] – Gyulafehérvár, 1607.10.07 – nemesség és címer adományozása; adó- és/vagy vámmentesség. Birtok: Torda-Colosvar ucza (Torda). Megjegyzés: címerleírás: temesvári törökök elleni harc, utca Tordán.) Forrás: Erdélyi Történelmi adatok. VI. 1. Torda város tanácsi jegyzőkönyve. 1603-1678. Közzéteszi: Wolf Rudolf. Kolozsvár. 1993. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. 237.

Pápay György (alsó-járai) Pápay Gergely fia 1608-ban (Kolozsvár, 1608.05.01) Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől nemeslevelet (címeres) nyert. Adó- és/vagy vámmentesség. 1642-ben Pápay Mózes testvérével produkált Tordán, bemutatva az 1608-as armálist.

A Pápay családfa

[szerkesztés]

Jelölések: Jelölések: *=a születés vagy keresztelés időpontja, Θ=a házastárs (férj vagy a feleség) neve, a házasságkötés helye és ideje, †=a halál vagy a temetés időpontja, helye, k.= körülbelül, nincs pontos adat, de becslést lehetett végezni, N. a vezeték- vagy keresztnév ismeretlen.

Kun (káli) családfa

  • A1. Kún Mátyás I. (káli). Az első ismert ős, (*1520 k.-†1591 k.) Θ Toldalaghi Magdolna (gáldtői) (*1522 k.-)
    • B1. Kun Benedek. (*1548-†1592 előtt) Θ Székely Zsuzsa. (*1555 k.-). 1566 körül kb. 18 éves volt, amikor a II. János magyar király hadjáratában részt vett, a törökök elleni 1566-os harcokban. A székely főemberek névsora, kik II. János magyar király hadában híven szolgáltak. Kelet nélkül. (1566 július 11. elött.) Maros Zekreol (Marosszékről) Kwn Benedek. 1548 körül születhetett, mert 1566-ban 18 éves volt. A különböző Székely Oklevéltárakban 1570, 1571, 1573, 1574, 1575 években neve szerepel. Szolgálataiért Berekersztúron és Iklandon birtokot kap. Az Iklandi birtokkal kapcsolatban pereskedés volt. Nagyernyei Sikó Pál és társai jelentése János Zsigmondhoz, hogy György Pált és Balázst iklandi és székesi székely birtokaikba beiktatták s az ellenmondó káli Kun Benedeket 1570 október 15-én törvénybe idézték. 1571 márc. 2. Székelyvásárhely. II. János magyar király az iklandi és székesi székely örökségeket iklandi György Pálnak és Balázsnak a Pált illető házzal együtt visszaítélvén s a tárgyaláson (1570 október 30-án) meg nem jelent alperes káli Kun Benedeket birságon marasztván,— nagyernyei Székely Ferencnek és társainak meghagyja, hogy az említett székely örökségeket és házat nevezetteknek adják vissza, a Kun Benedek ingó, esetlég ingatlan javaiból pedig a birság erejéig vegyenek eleget. Báthory István erdélyi fejedelem (1571-1586) 1571 június 10-én elismeri támogatását. Kun Benedek Gyulafehérvárt 1575 október 9-én kelt iratban így szerepel: a hűséges, becsületes, serény: Fidelibus nostris egregiis et agilibus Benedicto Kun de Kal. 1592 – Koczkány Márton kéri per-költségeit az elhunyt Kun Benedek fiain, úgymint Kun Gáspár, Kun Benedek, Kun János, Kun Mihály és Kun László. Kun Benedek tehát 1592 előtt meghalt.
      • C1. Kun János. (*1580 k.-†1647 előtt) Θ Bercsényi Zsófia. (*1585-1590 k.-†1633 k. Eltemették Kun Borbála leánya, Simény Gáborné, (sárdi) mellé, a káli régi templomban, amely alatt a földes-úri Kún-család sírboltja volt), 1615. Három leányuk született, Borbála, Zsuzsanna és Magdolna. Giorgio Basta védőlevele Káli Kun János részére, Dévai tábor, 1603 szeptember 14. 1609 09 12. birtokadomány, kiadó: Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1614-ben. Birtok: Kal; Szentmarton; Vadad; Czinuas; Izlo; Czikfalua (Marosszék). Utaló: ti: Senniei de Kissenie Pongrác és Petki de Ders János tanácsosok, székelyföldi fejedelmi biztosok. Megjegyzés: székely jobbágyok. konfiskált jobbágyok visszaadása. Bethlen Gábor fejedelemsége idején a legtöbb jobbágyot tartó primorok között talál-ható. Bethlen Gábortól 1626 június 8-án birtokadományokat kapott, kiállítva Gyulafehérvárt. 1634 május 22-én I. Rákóczi Györgynemességet és címert adományoz Kun de Kal Jánosnak. Primorok és jobbágytartók az 1614-es lustra alapján: Primorok és jobbágytartók Marosszéken: Kun János Mezőcsávás: 12, Bözöd: 2, Ménes: 2, Székes: 2, Iszló 1, Vadad: 6, Kál 24, Mezőszentmárton:6, Chykfalva: 3, jobbágy. 9 községben 58 jobbágya volt. Marosi Marticula. 1687. 118. old. Kál. 1640 Templom örökségei. Kun János.

Jegyzetek

[szerkesztés]